http://szivarvanyhaz.freewb.hu/

És ölelés. Mindenek felett ölelés...

Ráripakodott a vihar, kiüvöltötte a lelkét

A szél elfútta az össze érzését

A nő kimerült, melege lett, még perzselte a távozó érzés

Ledobta a trikóját s meztelen mellekkel aludt el

A férfi a távolban nem sejtette, de nagyon fázott 

Becsukta az ablakot, pont mielőtt az érzés beszállt volna rajta

Hajnalban a nő üresnek érezte magát

Felvette a trikót- idegen férfi illat,

A nő tiltakozott, szerette a másikat, de a szomszéd épp szellőztetett, mikor a lepattinott érzés besurrant rajta

###

A férfi megmarkolta magát, hiányzott a nő

Akit annyiszor ellökött már

A nő a takarót markolta, de már nem vágyott rá:

Üresnek érezte, megjátszotta magát

 

###

 

A nő talált egy üres hátizsákot, gondolta telepakolja.

Kifacsarta a szívét, s tényleg telerakta

De a bánat túl nehéz volt, a táskát szétszakította

Kizuhant belőle s arcul csapta

A nő zokogott, fájtak a pofonok

A táskát azért gondosan összehajtogatta

 

###

A nő heteken át foltozta a táskát s a szívét

magányos volt, próbált újra szeretni

Átnyújtotta a férfinak: pakolj bele te is

A férfi nem értette, s a használt táskát lomtalanításkor kitette.

 A nő nagyon sírt, benne volt a szívem! - ütötte a férfit szívtelen.

A férfi már bánta, utána szaladt, de késő volt, a táska újra szétszakadt

 ###

A nő felemelte a fejét félszegen

Nagyon hiányzott a férfi, lehet hogy szerette

A férfi azt hitte, most a seggét kell markolni

A nő ismét sírt, azt hitte majd átöleli

 

###

A nő arra gondolt, szerelmet kéne vallani

De a férfi bambán bámult, nem merte bevallani hogy nem tudja hogyan kell szeretni

 

###

 

A nő újra vágyott a férfira. Kis csomagokat készített, azon töprengrett mit nem adott még magából neki

A férfi közben leoltotta a lámpát s a feleségéhez hajolva letiltotta a messenger üzenetet

###

 A nő fejét a falba verte:

Bár visszaforgathatná az időt.

De nem tudta, így ő fordult vissza

Hátrahagyva az utolsó reményt.

 

###

 

A férfi nem szólt.

Sosem szólt semmit.

A nő egy darabig találgatott-

Majd elszólta magát.

A férfi némán továbbállt.

 

###

 

A férfi a nő felé nyújtott egy pohár bort.

Fanyar volt és vörös, akár a kicsorduló vér.

A nő belekortyolt, majd mezítelen a férfi fölé hajolt.

A férfi fuldoklott a mellei közt-

a víz csobogása elnyomta nyögéseit,

Úgy hajnaltájt elélveztek.

 

###

 

A nő éjjel nézte a férfit, szépnek találta.

( Még soha senkit nem látott szépnek )

A férfi ritkán szólt,a nő ilyenkor

kiszáradt ajkaival itta a szavát.

Noszogatta: Beszélj még!

A férfi elmosolyodott, s napokon át csendesen volt.

A nő ezalatt írt, szájából minden egyes szó kicsordult,

s végig gördült a papíron, nedvessé téve azt:

Mire a férfi újra szólt,

a  nő szétett lábbal már csak hallgatott.

 

###

 

A jacuzzinak nincs illata.

nem úgy, mint a halszagú folyónak,

vagy a klórízű medencének.

De van a  csóknak: borízű, fanyar.

Van az ölelésnek: chanell illatú, édes.

Van illata a vágynak, keser-édes mint a vér.

S illata van a beteljesülésnek: a vörös rózsa illata.

A jacuzzinak így lett ezernyi illata,

Jóleső vattacukor-mámor, esőszagú, féltőn kételkedő.

 

###

 

A nő hosszú évek óta először adta magát

Teste lelke egy étkezőasztalon, végképp kibelezve

Nem vágyott már, a szerelem engedte élvezni

A férfi elvett mindent, nem hiányzott, nem szerette

Nem bókolt és nem kereste

A nő szája szegletében a kis ráncban a könny végleg megkövült

Tudta jól: érzelmek nélkül az orgazmus hamarosan csak megjátszott lesz

 

###

 

A nő nagyon küzdött, sosem akart ennyire még senkit.

A férfi ellenállt

A nő, egy nap arra ébredt, fáradt karját

többé nem tudja felemelni: elengedte,

hagyta kicsúszni kezei közül élete értelmét

 

###

 

A szerelembe belehalni nem lehet. 

De ha nem szeretnek, abba igen

Egyszer csak nem küzdött, nem hisztizett, nem kiabált tovább

A messzességbe révedt, szemüregében már nincs élet

A könny marja széjjel 

Elfogyott kívül, belül is elsorvadt

Már csüggedten sem emelte kezét fel

Holnapután többé már nem kelt fel.